Nem csak a húsz éveseké az informatikai világ! Képzés vagy önképzés kortól függetlenül!

Mostanában többször találkozok azzal a – számomra örömteli – jelenséggel, hogy az idősebb korosztály tagjai is egyre intenzívebben használják a számítógépet.
Arra a korosztályra gondolok elsősorban, akiknél az iskolában még nem volt számítástechnikai képzés. Ha jól meggondolom, akár magamat is ide sorolhatnám valamilyen szinten a magam 42 évével…

Anno általános iskolás koromban a számítógépet az öcsém Commodore 64-es űrkorszaki készüléke jelentette – lövésem sem volt, mi a jó neki abban, hogy órák hosszat előtte ül, kezében a joystickkal, bőszen lövöldözve kis kocka izékre…

Aztán a főiskolai képzés során már megismerkedtem a számítástechnikával is: az “Informatika órán” azt éppen megtanultuk, hogyan kell bekapcsolni a számítógépet, meg elkezdtünk parancssorokat tanulni (???? ez minek kellhetett???). Azt mindenesetre elmondhattam a főiskola befejezése után, hogy én már éreztem testközelből a számítógép felhevült házának illatát… Más hasznomra nemigen volt az ottani képzés.

Pár év múlva, a második munkahelyemen bedobtak a mély vízbe: leültettek a számítógép elé (akkor már nem ment olyan csodaszámba az internet sem), és adjad neki… Szövegszerkesztés, táblázat kezelés, internet használat – tanuld meg nullkilométeres számítógép használóként, majdnem híján mindenféle előképzésnek, egy hét alatt, mert ezek mind kellettek a munkához. Nekem meg nagyon kellett a munka.

Akkoriban keveseknek volt még otthon számítógépe, internete meg főleg. Nekünk volt ugyan számítógép, de semmi egyébre nem volt használva, mint filmnézésre, zenehallgatásra (kissé túlméretes CD/DVD lejátszóként….). Akkor engem még a “babázás” jobban érdekelt, mintsem mellé üljek a masinának.

Élénken emlékszem az időszakra, amikor bekerültem arra a munkahelyre, és megismerkedtem úgy istenigazából a számítógéppel. Olyan volt az nekem, mint mikor egy gyerek felfedezi, hogy nem csak a körülötte levő szűk kis lakásból áll a világ, hanem azon kívül is annyi érdekes és izgalmas dolgot találhat, hogy nem győzi kapkodni a fejét. Szinte minden nap találtam és tanultam valami újat, és büszkeséggel töltött el, hogy lám, ezt is, meg azt is meg tudtam tanulni… Olyan jól esik az ember lelkének, amikor felfedezi, hogy mi mindenre képes lehet 🙂 És ez kortól független!

Több idősebb, 50-60 év feletti ismerősöm is van, akiknél ugyanezt az izgalmas felfedezési korszakot látom – és ez jóóó! Van olyan 83!! éves bácsi az ismerőseim között, aki néhány éve került közelebbi kapcsolatba a számítógéppel, és teljesen önerőből! rengeteg dolgot megtanult. Óriási virtuális kalapemelésem az ilyen emberek felé! Érdekli valami, és addig megy utána, míg meg nem találja a módját, hogy megismerhesse, és megtanulhassa.

Az 50 feletti korosztály óriási hátránnyal indult az informatikai sztrádán – ám mára lassan, de egyre biztosabban elindult a felzárkózás. Annak ellenére is, hogy a családtagok, főleg a fiatalabbak, gyakran “leírják” a nagyszülőket. A tinédzserek, akik szinte az anyatejjel magukba szívták az informatikai ismereteket, már a 35-40 évesekre is “őskövületként” tekintenek, nemhogy a nagyszülői korosztályra (mint ahogy az én édes nagy kisfiam is volt kedves megjegyezni: “Anya, ez nem neked való már!”… Pfff, nem is értem...)

A legtöbb érdeklődő beállítottságú “szépkorú” mellett nem áll olyan ismerős, családtag, aki türelmesen, kellő időt ráfordítva, és az alapok hiányát kiküszöbölni tudó módon tudja megmutatni és megtanítani nekik, amit szeretnének megtanulni.

Leggyakrabban marad a “barátunk a Google kereső” verzió – már aki legalább ezt tudja, hogyan kell használni. Vagy marad a sokfajta elérhető képzés, az  “élőben”, vagy akár interneten keresztül online módon végezhető tanfolyamok, a könyvek, cikkek, stb. Szerencsére ma már nem csak a számítástechnikai alapismeretekkel rendelkezők számára van lehetőség ilyen-olyan képzés elvégzésére. Egyre több, a kezdőket megcélzó képzés is felkerült a kínálatba – csak meg kell találni.

Mindenesetre, ha a te környezetedben is van egy nagyi, aki élénk érdeklődést mutat a számítógép és az internet, valamint az általuk elérhető világfelfedezés iránt – ne vedd el a kedvét, támogasd, segítsd. Olyan türelemmel, mint ahogy ő segített neked gyermekkorodban, amikor éppen tágra nyíló szemmel fedezted fel a nagyvilágot.

Ha pedig épp te magad is ilyen “nagyi” vagy – tarts velünk, tartalmas, érdekes leckékkel támogatjuk önképzési törekvéseidet. 🙂

Olyan egyszerű megosztani...Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterShare on RedditShare on LinkedInPin on PinterestShare on TumblrDigg thisShare on VKShare on YummlyEmail this to someonePrint this page

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.